A világon
egyedülálló, magas nyomású hőtározó építését kezdte meg az osztrák főváros.
Segítségével a hőenergiát akkor lehet felhasználni, amikor szükség van rá, és
nem amikor megtermelték.
Várhatóan 2013 végén kezdi meg működését a világ első nagynyomású
hőtározója, amely 20 ezer háztartás évi szükségletét képes kielégíteni, és – a
hőtermelés és tárolás optimalizálásával – évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól
mentesíti a környezetet. Ráadásul az új létesítmény révén függetleníteni lehet
egymástól a hő megtermelésének és felhasználásának idejét.
„A nagynyomású hőtározó kiválóan beleillik az energiastratégiánkba” –
mondja Susanna Zapreva, a Wien Energie ügyvezető igazgatója. „2030-ig az általunk
megtermelt energia 50%-át megújuló energiákból – elsősorban szél-, nap és
geotermikus energiából szeretnénk előállítani –, a megújuló energiahordozók
azonban elképzelhetetlenek tárolási kapacitás és nagy teljesítményű hálózatok
nélkül. Szívesen fektetünk be ebbe a projektbe, mivel az ügyfeleinknek megújuló
energiákra építő, hosszú távon is működőképes rendszert szeretnénk
biztosítani.”
Mivel a Wien Energie eddig nem rendelkezett tározó kapacitással, a
megtermelt, de éppen fel nem használt hő kárba veszett. Az új létesítménnyel
viszont függetleníteni lehet egymástól a hőtermelés és felhasználás idejét: a
tározóban évi 145 ezer megawattórányi hőmennyiséget tudnak „elraktározni”, ami
20 ezer háztartás éves szükséglete.
A Bécs 11. kerületében, 20 millió euróból megépülő hőtározó a simmeringi,
donaustadti és leopoldaui kapcsolt erőművek, a hulladékégetők valamint a
megújuló energiahordozókra építő létesítmények működését optimalizálja és
integrálja, segítségével évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól tudják majd
megkímélni a környezetet. Ez körülbelül akkora mennyiség, mintha 4.200
középkategóriás autót egy évre kivonnának a forgalomból.
A két tartályban 11 ezer köbméternyi forró víz tárolására alkalmas rendszer
különlegessége, hogy a szokásos alacsony nyomás helyett magas (10 illetve 6
bar) nyomással működik. Erre azért van szükség, mert az 1.153 kilométernyi
bécsi távhővezeték szintkülönbsége helyenként a 150 métert is eléri. Hogy a
magasabban fekvő helyekre is el tudják juttatni a meleg vizet, azt 95 és 150
Celsius-fokos hőmérsékleten, 15 baros nyomással keringetik a rendszerben. Ehhez
a sajátossághoz kellett igazodnia a most épülő hőtározónak is. (Adta hírül a Compress.)
