Occupy The Wall Street

Bár nem tartozik szorosan a megszokott környezetvédelmi tematikához, mégis úgy gondolom, hogy megér egy bejegyzést, ami a világban történik, a különböző civil mozgolódások tekintetében.
Amennyire látom, az észak-afrikai facebook forradalmakat követve az úgymond jóléti társadalmakban is elért a társadalmi feszültség egy olyan pontra, ami láthatólag már széles tömegeket képes megmozdítani, közös célok érdekében. Nevezetesen az "Occupy The Wall Street" mozgalomra gondolok, amely nem a kezdete, hanem inkább a kicsúcsosodása a körülbelül két évtizede magunk előtt görgetett problémák halmazának - olyan problémáké, melyek kezelhetetlensége egyre inkább egyértelmű mindenki számára. Jelesül pedig, hogy a dotcom lufi kidurranása óta a pénzügyi világ folyamatos válságban van, kisebb fellendülések, valamint erőteljes visszaesések jellemzik a globális pénzpiaci mutatókat. Mindamellett egyre nyilvánvalóbb a különösen a "jóléti" társadalmakra jellemző óriási fogyasztás és a "fenntartható növekedés" becenevű közgazdasági koncepció (miszerint; leegyszerűsítve: a fogyasztás folyamatos élénkítése a gazdasági fejlődés kulcsa) által indukált erőforráshiány. Ezt az erőforráshiányt - emberi erőforrás értelemben (negatív demográfiai mutatók) - egyre engedékenyebb immigrációs politikával próbálták ellensúlyozni, ami már önmagában óriási veszélyeket hordoz (lásd Franciaország, Anglia, Németország, Benelux államok). Mindezt tetézi, hogy a fogyasztásélénkítés a természeti erőforrások permanens hiányát generálja (ezek ugyanis sajnos végesek), ezért a kitermelésük egyre költségesebb, és egy adott ponton már nem térül meg. Ezt leküzdendő, a nagyvállalatok irányította nemzetközi kormányok egyre élénkebben kezdtek érdeklődni az olcsóbb kitermelési lehetőségek, és tartalékképzés iránt, először a hatvanas-hetvenes években az OPEC-, OECD-, szovjet (utóbb FÁK-) tagországok közötti diplomáciai megállapodások útján, később, a nyolcvanas-kilencvenes, 2000-es években direkt olajháborúk bontakoztak ki, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok főszereplésével.
A makacs eltökéltség, miszerint az olajvállalatok és energiaszolgáltatók semmilyen, vagy csak minimális módon vesznek részt az alternatív energiafelhasználás elterjedésének elősegítésében, illetve ezek hatékonyabb kinyerésének fejlesztésében, mára tarthatatlanná vált. Nem vagyok idealista, nem gondolom, hogy a Tea Party vagy az "Occupy The Wall Street" mozgalmat ez mozgatná, de mindenképpen lehet ilyen irányú hozadéka vagy vonzata is, ami a politikai célok mellett környezetvédelmi érdekeket is szolgál.
Környezetünk védelme, erőforrásaink hatékonyabb és környezetbarátabb felhasználása globális ügy, mindannyiunk érdeke, társadalmaink és személyes egészségünk szempontjából is rettentő fontos. Meggyőződésem, hogy mára ez vált társadalmunk legfontosabb ügyévé, túl ideológiai-politikai hovatartozásunkon, szimpátiánkon; a legfontosabb dolgunk ma a világban, hogy ezeket a problémákat közösen, jól átgondolva kezeljük, értékeinket újraárazzuk és a helyükre tegyük.

http://occupywallst.org/
http://www.wearechange.org/
Emellett mindenkinek ajánlom a Tilos Rádióban ebben a témában elhangzott beszélgetést Vágvölgyi B. Andrással,  kb. 09.00 órától:
http://tilos.hu/online/2011/10/12/tilosradio-20111012-0900.mp3
http://tilos.hu/online/2011/10/12/tilosradio-20111012-0930.mp3

Greenback

How green, how environmentally friendly, how desperate....

Közösségi kertek

A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2010 óta foglalkozik a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő community gardening, valamint az egyre népszerűbb urban gardening magyarországi meghonosításával.

Közösségi Kertek Projekt / Lecsós és Mobil Kert from kekvideo on Vimeo.

A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.

A KÉK célja, hogy mintakertek kialakításával és átfogó tudástár létrehozásával segítse a városi kertészkedés önszerveződő mozgalommá fejlődését.
http://kozossegikertek.hu/

rabszolgaphone?

Tekintve, hogy az egykori alapító ars poeticája: stay hungry, stay foolish, maradj eredeti, egészen bizarr ez a hír:

Míg az Apple a napokban mutatja be az új iPhone 5-öt, az Apple termékeket gyártó kínai Foxconn gyárak munkásai továbbra is megalázó munkakörülmények között dolgoznak. Ezt támasztja alá a Foxconn csengcsoui gyárában készített kutatás is, amelyet „Rabszolgasors az iPhone árnyékában” címmel adott ki a hongkongi székhelyű civil szervezet, a SACOM. Az emberi jogokért küzdő szervezetek felháborítónak tartják, hogy az Apple még mindig nem tett lépéseket a helyzet felszámolása érdekében kínai beszállítói felé, olyan problémák  nyilvánosságra kerülése után sem, mint például a munkások öngyilkosságai és mérgezése.

„Az Apple az egyik legértékesebb márka manapság, 6-7 milliárd USA dolláros profittal zárt 2011 eddigi negyedéveiben. Úgy gondoljuk, hogy az Apple-nek nemcsak a bevételeivel kellene foglalkoznia, hanem azzal is, hogy a beszállítói láncán belül milyenek a munkakörülmények” - mondta Irene Schipper, a nemzetközi makeITfair program holland vezetője.

A Közép-Kínában található Csengcsouban nemrég kezdték el az iPhone-ok gyártását. A SACOM kutatásai során hasonló problémákat talált az új gyárban, mint az Apple-nek már régóta szállító kínai üzemekben: a munkások kénytelenek elfogadni az alacsony béreket és a munkaidő téves nyilvántartását. Rendszeresen előfordul, hogy kötelezik őket arra, hogy a műszakok előtt vagy után megbeszéléseken vegyenek részt anélkül, hogy az a munkaidőbe beleszámítana. Kiderült az is, hogy nem ritka a kötelező túlóra sem. A Csengcsouban található fémfeldolgozó üzemek munkásai rendszeresen fejfájásra és bőrallergiára panaszkodnak, és hiányolják a megfelelő védelemmel foglalkozó előírásokat és intézkedéseket. „Az ilyen típusú problémák nem ritkák az Apple beszállítói között. Az Apple nem tesz eleget az etikai kódexének, és nem törődik a munkások jogainak sérüléseivel sem” – mondta Debby Chan, a SACOM kutatásának vezetője.

A „Rabszolgasors az iPhone árnyékában” tanulmány angolul letölthető innen.